Törpék kora

A Törpék kora keretében felkért művészek egy-egy a Werk és a Loffice által megvásárolt, fröccsöntött kerti törpét értelmeznek újra, a kurátor által megadott szempontok szerint, elkészítve a tömegkultúra egyik emblematikus tárgyának kortárs művészeti interpretációját.

A kurátor, Kenéz Réka művészettörténész koncepciója

Korai változataikból, a 19. századi német agyagmanókból mára szinte csak a fröccsöntött giccs repróként ismerjük a kerti törpéket. Azonban főbb jellegzetességeik: a fríg sapka, a hosszú szakáll, mindvégig megmaradt. Míg eleinte presztízs számban ment a manufaktúrákban kézzel festett kerámia kerti törpe birtoklása, mára mindenki számára elérhetővé vált a tömeggyártott – sablonnal fújt műanyag – utódja.

Kezdve a Grimm testvérek törpéivel, Walt Disney hét törpéjén keresztül jutottunk el a mára túlzott gesztusokkal és harsány színekkel tarkított pajkos gnómokig. Funkciójuk azonban mit sem változott, a német háztartásokban máig 22 millió törpe „védelmezi” az ott lakókat. Ha a hazai kerti törpe-hálózat kiterjedését tanulmányozzunk, szembeötlő az a nyugat-keleti irányú vándorlás, amely intenzitását tekintve az osztrák határ menti településektől a Balaton környékéig követhető nyomon. Az eredeti „Gartenzwerge”, szerencsehozó kabalát imitáló, újraöntött alak egyre növekvő népsűrűséggel veti meg a lábát az itthoni kertekben is.

Mindezen mondák és mesék eredete egy genetikai betegség megjelenéséhez vezethető vissza (achondroplázia). Az így született, kis növésű emberek gyakran kapták a törpe gúnynevet. Velazguez törpeportréitól (Don Sebastin de Morra vagy Francisco Lezcano) a Tolkien-féle univerzum fantasy szereplőin át, a közkedvelt Trónok harca Tyrion Lannister karakteréig mind-mind egy génmutációjának alanyai és egyben alkotások inspirálói voltak. Végignézve a törpe történeteken többnyire csak egynemű, férfi, közel 70 cm-esre tömörített mini embereket látunk, míg a törpe nők valahogy elvesznek a történetek mellékszálaiban.

A törpe, mint képzőművészeti „alapanyag” választása pedig nem is olyan szokatlan a kortárs művészetben, a szlovén Gregor Kregar munkáiban a jeff koons-i giccs találkozik a tolkien-i fantasy világával, míg Paul McCarthy amerikai képzőművész a Walt Disneyből ismert hét törpe karakterét kettőzi meg, vagy éppen csomagolja ládába némi warholos színezettel.

Mindezeket összegezve a felkért művészek számára az alábbi három irányvonalat jelölték ki a szervezők:

1. A törpék megjelenése a monda és mesevilágban. Egyediből a tömeggyártásba.

2. Európán belüli ki- és bevándorlás. Élet kelet és nyugat határán.

3. A társadalom perifériáján. Méret- és léptékváltás. Félelem és fóbia a szokatlantól.

Résztvevő művészek:

Bucsi Árpád, EfZámbó István, Fajgerné Dudás Andrea, Felsmann István, Fischer Judit, Fukui  Yusuke, Győrffy László, Horror Pista, Horváth Dániel, Karácsonyi László, Kerekes Gábor, Király András, Kocsi Olga, Lendvai Ádám, Magyarósi Éva, Marjai Judit, Meszter Milán,  Nemmivoltunk! Crew, Nagy Benjámin, Stark Attila, Szurcsik József, Tóth Andrej, Uglár Csaba, Verebics Ági, Wahorn András