Nona Inescu és Vlad Nancă: Léggyökerek

A kiállítást átfonó képzet a talaj felett magasan eredő és a föld felé tartó léggyökér, a helyhez kötöttség és a távolodás, a szabadulás (lehetetlenségének) metaforája. A léggyökerek saját útjukat követve számos ponton találkoznak: ők maguk az átmenet, a kötöttség, és a szerteágazó lehetőségek is.<br/><br/>

Vlad Nancă és Nona Inescu munkáit a saját környezetükhöz való kötődés és kötöttség éppúgy jellemzik, mint az ennek vizsgálatából adódó, a humort is jól ismerő távolságtartás. Mindketten környezetük olyan jellegzetességeit emelik ki és fogalmazzák újra, amelyek e környezet nagyon pontos, érzékeny ismeretéről, közeli megfigyeléséről tanúskodnak, és szinte észrevétlenül válnak meghatározóivá annak. Banális, mindannyiunk szeme előtt lévő dolgok ezek, amelyek úgy ivódnak a környezetbe, hogy szinte észre sem vesszük, abszurditásuk vagy megkapó szépségük egyaránt a hétköznapok ingerküszöbe alá esik. Ezeket a talált helyzeteket, jelenségeket emeli ki a két művész.

 

A kiállítás emblematikus műve Nona Inescu betonpapucsa: a bőr felsőrész nehéz, a lépést szinte lehetetlenné tevő beton aljzathoz kapcsolódik. A kortárs művész szereppel (is) szükségszerűen velejáró mindig úton levés nem engedi az otthonosságban való megkapaszkodást, a valahova tartozás megnyugtató érzését felfüggeszti a kötöttség terhe, a lépések következményének súlya.

 

Nona Inescu (1991) Bukarestben él és alkot. A bukaresti Nemzeti Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait Fotóművészet és Dinamikus képalkotás szakon, korábban az antwerpeni Királyi Művészeti Akadémián (2010-2011), illetve a londoni Chelsea-i Művészeti és Formatervezési Főiskolán (2009-2010) tanult. Művészetére az interdiszciplinaritás jellemző, egyaránt használja a fotóművészet, az installáció, a szobrászat és a digitális művészet által nyújtott lehetőségeket - munkáiban fellelhetők a poétikai, történelmi utalások, alkotásaival a hétköznapi látás- és gondolkodásmódot provokálja, új utakat nyit a szimbolikus tartalmak értelmezése előtt.

 

Vlad Nancă Bukarestben született 1979-ben, képzőművész, olykor kurátor, a bukaresti Nemzeti Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait Fotóművészet és Dinamikus képalkotás szakon. Jelentősen hatott rá a bukaresti élet és környezet, installációival és fényképeivel ezt az urbánus közeget dokumentálja. Művészeti projektjei során többféle médiumot használ, továbbá változatos társadalmi és kulturális szimbólumokat, el egészen a szójátékokig, munkái megidézik a nosztalgiát, reflektálnak a romániai közelmúltra és a jelenlegi kulturális közeg kihívásaira.