„… és kurblimadár” kiállítás

 A különlegesen egyedi és sajátosan meghökkentő művészeti alkotások iránt rajongó közönség ez alkalomból Fülöp Mihály kiállítását tekinthetik meg. A festőművész, építésznek ez lesz az ötödik önálló kiállítása. Fa festményeiben és egyedi tervezésű berendezési tárgyaiban három művészeti ág találkozik. A képek témáihoz főként irodalmi alkotásokból nyer ihletet. Kedvenc szerzője Murakami Haruki japán író, akinek Kurblimadár krónikája című regénye adta az ötletet a kiállítás témájához. A festmények különlegessége, hogy fa felületre készülnek. A művész szerint a fa alap nagy flexibilitást nyújt a technikák vonatkozásában, esetenként vas tárgyak és kövek felhasználásával.

„Minden képnek külön története van, olyan hatásokból áll, ami pont arra késztetett, hogy magát a hatást létrehozzam. Engem a világ csak szubjektív szemszögből érdekel, vagyis számomra a legfontosabb maga az ember, teljes személyiségével és minden érzelmével. Éppen ezért gondolom úgy, hogy nincs szükség ruhákra, ezért jelenik meg a munkáimban a meztelenség.” – mesélte Fülöp Mihály, aki beszélt még a kiállításon bemutatásra kerülő művek hátteréről. Tea c. festményéhez Téa Obrecht amerikai írónő regényeiből átsütő kedvesség adta a motivációt az alkotáshoz. A Kurblimadár krónikája kapcsán pedig így nyilatkozott a művész:

„Mióta olvastam a regényt, azóta a fülembe berreg a kurbli madár hangja, így ez adott ihletet akkor az alkotáshoz.”

Fülöp Mihály munkáiban tökéletesen látszik az igazi, kézzelfogható anyag iránti elköteleződés, ezért munkássága a festményeken túl, egyedi tervezésű bútorokra is kiterjed, ami az October Industrial elnevezést kapta. 

„A bútorok, lámpák alapgondolata is az anyag szeretetéről szól, ahol a fa, a vas, a réz megmutatja saját arcát. Bútoraimmal megkísérelem az emberi agy legmélyéről kipiszkálni mindazt, amit a fáról, vasról, festékről tartalmaz. Mindezt a közel álló steampunk irányzat archaizálásával teszem, ahol a steam a gőzgépek korának formavilágát, anyaghasználatát idézi, a punk pedig az előrenéző, progresszív irányra utal.”

Az irodalom, a festészet és bútortervezés összefonódásából létrejött kiállítást Krasznahorkai László zenész az Újhold együttesből, Weöres Sándor megzenésített verseivel színesíti, Sárközi Csaba borász, építész dörgicsei pincéből származó boraival ízesítve.