Az eszmény diadala – Raffaello. Reneszánsz rajzok és metszetek a múzeum gyűjteményéből.

Az olasz reneszánsz három legnagyobb alkotója között, Leonardo és Michelangelo mellett, Raffaello Santi (1483–1520) volt a legfiatalabb. Kifinomult, harmonikus stílusa rendkívüli hatással volt kortársaira. Jól szervezett római műhelyében a megbízások teljesítésében számos tehetséges festő segédkezett. Ők kivitelezték a Raffaello korai halála miatt befejezetlenül maradt műveket, majd Itália különböző városaiban, a következő generáció meghatározó művészegyéniségeivé válva folytatták önálló tevékenységüket.

A hatvanhat kiállított mű a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményéből származik. A kiállítás Raffaello hat budapesti rajzát helyezi a középpontba: egy korai tanulmányt a perugiai Mária koronázása-oltárhoz, a festő firenzei tartózkodása alatt készült akttanulmányt Szent Jeromos alakjához, egy egyedülálló előrajzot Marcantonio Raimondi rézmetszetéhez, A betlehemi gyermekgyilkossághoz, az érett reneszánsz egyik mesterművét, az ezüstvesszővel alkotott Venust, egy kompozíciós vázlatot a vatikáni pápai lakosztály Disputa freskójához, és a Sala di Costantinóhoz kapcsolódó Angyalfejet.

A kiállítás Raffaello legközvetlenebb tanítványától illetve munkatársától, Giulio Romanótól négy, Perino del Vagától nyolc, Polidoro da Caravaggiótól pedig két rajzot mutat be. Az új művészgeneráció legkülönlegesebb egyénisége, Parmigianino, gyakran merített Raffaello kompozícióiból. Raffaello volt a fő forrása a velencei Battista Francónak is, aki a század közepén fontos szerepet játszott a római művészet észak-itáliai elterjesztésében.

Raffaello az elsők között ismerte fel, hogy a sokszorosított grafika segítségével kompozícióit széles körben népszerűsítheti. Az 1510-es évek elejétől a korszak legkiválóbb rézmetszőjével, a bolognai származású Marcantonio Raimondival működtetett vállalkozása hosszú időre meghatározta a római metszetkiadást. Raimondi mellett Jacopo Caraglio, Agostino Veneziano és Marco Dente rézmetszetei, illetve Ugo da Carpi színes fametszetei illusztrálják Raffaello meghatározó szerepét.

A kiállításon szereplő lapok Raffaello művészetének a következő évtizedek itáliai mestereire tett hatását is szemléltetik. A rajzok és metszetek mellett Raffaello Esterházy Madonnája is helyet kapott, így a festmény, szabad szemmel is jól kivehető alárajzolása miatt, első alkalommal került a rajzok kontextusába. A kiállítás részletesen bemutatja a festmény újonnan elvégzett technikai vizsgálatait is. A Raffaello-rajzokról első alkalommal készültek infravörös és ultraviola felvételek, melyek lehetővé tették technikájuk és állapotuk részletes tanulmányozását. A vizsgálatok eredményei a kiállítást kísérő katalógusban kerülnek elsőként publikálásra.

 
A kiállítást rendezte és a katalógust írta: Kárpáti Zoltán és Seres Eszter