"A sarló és kalapács" vagy a "vörös csillag" még mind a mai napig jól ismert kommunista jelképek, de hogyan értelmezhezőek olyan egyszerűbb szimbólumok ? mint a "Nap", vagy a "könyv" ? egy kommunista olvasat szerint? 1974-ben a művészettörténész Aradi Nóra, a szocialista realizmus mindenható védelmezője Magyarországon, megírta A szocialista képzőművészet jelképei című könyvét, melyben összegyűjtötte a ?szocialista művészet? legfontosabb ikonjait és szimbólumait, megvizsgálva a különböző jelentéseket, amelyek hozzájuk kapcsolódhatnak, és felsorolva a helyzeteket, amelyben előfordulhatnak. Az így létrejött kézikönyv nem csak a művészek és a közönség számára bizonyult hasznos segédeszköznek, hanem egyben egyedülálló dokumentuma is a szocialista és kommunista képiségnek, mely mintegy negyed századdal a kommunizmus bukása után egy olyan vizuális segédeszköz szerepét is betöltheti, amely segít lefordítani a múltat az 1989 után született generációk számára.
Ez a kommunista Ikonológia, Cesare Ripa 17. századi úttörő könyvéhez hasonlóan, messze túllép egy egyszerű vizuális szótár keretein, hiszen a szó legszorosabb értelmében őrzi és mutatja meg a korszak világképét. A szocialista művészet jelképei című kiállítás ezt a vizuális szótárat értelmezi kritikailag újra Kelet-és közép-európai kortárs művészek segítségével, miközben szerzőjének szerepét is megvizsgálja a huszadik század második felének magyarországi művészettörténetében.
Meghívott művészek: Erik Janecek / Apart Collective (SK), Adéla Babanová (CZ), Anna Baumgart (PL), Fokus Grupa (CR), Galántai György (HU), Gróf Ferenc (HU), Little Warsaw (HU), Jan Pfeiffer (CZ), Randomroutines (HU), Katarina Evic(HU), Societé Réalisté (HU/FR), Szalay Péter (HU)