A háború (h)arcai - fikció és valóság

A Nagy Háború centenáriumát éljük. 1917 - a harcok harmadik éve volt. A Monarchia vesztesége ekkor már hatalmas, mind emberben, mind anyagiakban. Ennek része az a több tízezer katona is, akik Olaszországban, Oroszországban és az antant más államaiban raboskodtak hadifogolyként - az ő hazaszállításuk csak a békekötés után kezdődhetett el. Az oroszországi foglyok esetében a folyamat több éven át húzódott, részben az orosz forradalmak és polgárháború, részben a nagy földrajzi távolság miatt. A katonák pedig csak vártak és vártak - sokan ezalatt már családot alapítottak, új életre rendezkedtek be.

Főként róluk szól ez a kiállítás. Azokról a férfiakról, akik évekig éltek hadifogolytáborokban, sajátos életformát kialakítva, szokásaikban, hagyományaikban a háború előtti Monarchiát idézve.

 

A kiállításon olvasható szépirodalmi szövegek ihletői azok a tárgyak, amelyekkel a katonák maguk is találkoztak a háború idején. A srapneldarabok, az ezüst cigarettatárca, a prágai képeslap és az uralkodói arcképekkel díszített kancsó manifesztálják az utókor számára dédapáink, ükapáink történetét.