EMBEREK ARANYBAN – Szkíta fejedelmi sírok leletei a sztyeppe piramisaiból

A tárlat elemeit szkíta fejedelmi temetkezések régészeti leletanyagának reprodukciói, valamint a feltárást és a leletmentést bemutató képek, molinók alkotják. A kiállítási anyag gerincét képező tárgyak döntő többsége az úgynevezett „Issyk-kurgánból” és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származik, azoknak méret- és anyaghelyes reprodukciója. A tárlat ízelítőt ad a teljes szkíta kultúrkör leletanyagából, megelevenedik számos lelőhely emblematikus arany és ezüst tárgyegyüttese. A melléjük kerülő Balaton-felvidéki régészeti leletek, valamint a régi történetírók és a szkíták ókori kortárs népeinek leiratai teljes képet adnak az ősi birodalomról.

 

A reprodukciók hitelességét Krym Altynbekov restaurátor privát intézete, az „Ostrov Krym” intézet szavatolja. Krym Altynbekov nevéhez fűződik az 1969-ben, Issyk falu mellett feltárt „Aranyember” végleges rekonstrukciója, a bereli sírmező leleteinek konzerválása, Ő mentette meg 2012-ben a Mongólia területén talált türk fejedelmi mauzóleum festett agyaghadseregét is, valamint ő készítette el a H. Parzinger által megtalált, és az évszázad leleteként ismert Arzhan II kurgán szkíta fejedelmi sírjának rekonstrukcióját is. Krym Altynbekov munkásságáért és a kiállítási anyag hazai bemutatásáért 2014. március 14-én vehette át a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől Budapesten.

 

A kiállítás nem csak az ásatások kézzelfogható eredményeire, azaz a tárgyak bemutatására alapul, hanem a teljes izgalmas feltárási folyamatot is bemutatja. A feltárást vezető és a restaurálást végző Ostrov Krym működésén keresztül végigvezeti a látogatókat a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisain. Megismerteti a közönséggel azt az emberfeletti munkát, mely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből és vászonból lévő temetkezési emlékek is megelevenednek, és az aranyból, ezüstből készült szakrális tárgyak együttesét teljessé téve, egységes egészként mutatják be a sztyeppe urainak kultúráját, képzettségét, gazdagságát.

 

A tárlat egyfajta időutazás nemcsak a 2500 évvel ezelőtti szkíta birodalom kézműves kultúrájába, de bemutatja a szkíta nép erényeit és életmódját a világ más népeinek történetírói szemével.

 

A kiállítás látogatói átélhetik ezeknek a titokzatos földpiramisoknak a kutatását, a kincsek megtalálásának eufórikus örömét, a leletek beazonosításának aprólékos, szinte nyomozati technikákat igénylő munkáját, és a rekonstruált leletek igéző szépségét megcsodálva egy időutazást tehetnek a lovasnomád kultúra fénykorába.