szeptember 12-én ugyanis az osztrák főváros egyik legfontosabb kiállítóhelyén, a Kunstforumban reprezentatív kiállítás nyílik a magyar modernizmus élcsapatának festményeiből.
A Nyolcak tagjai (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos) az 1910 körüli években, elsősorban a francia modern művészettől inspirálva teremtették meg önálló festői stílusukat. 1909 és 1912 között rendezett három budapesti kiállításuk fordulópontot jelentett a magyar művészet történetében: elsőként állt a közönség elé egy olyan fiatal művészcsoport Magyarországon, melynek munkássága szervesen illeszkedett a legmodernebb nemzetközi irányzatokhoz.
Az osztrák főváros egyik legfontosabb kiállítóhelyén, a bécsi Bank Austria Kunstforumban Die Acht. Ungarns ’Higway’ in die Moderne címmel nyíló Nyolcak kiállítás azért jelentős, mert a magyar csoport festményei az európai modernizmus friss, eddig ismeretlen vetületét mutatják be a szomszédos fővárosban, így látványos ellenpontjai lehetnek azoknak az akkori kortárs osztrák tendenciáknak, melyeket ezekben az években főleg késői szimbolista, szecessziós alkotások, és mindenekelőtt Gustav Klimt művei fémjeleztek. A Kunstforum éppen most, a Klimt születésének 150. évfordulóját széleskörűen ünneplő Bécsben kívánja felhívni az osztrák közönség figyelmét arra, hogy az 1910-es években az Osztrák-Magyar Monarchia másik fővárosában, Budapesten Bécstől teljesen függetlenül egy erőteljes, nemzetközi mércével mérve is rendkívül kvalitásos modernista mozgalom bontakozott ki. Ez a csoport, a Nyolcak közvetlen párizsi kapcsolatokkal rendelkezett és a nemzetközi élvonallal párhuzamosan olyan jelentős alkotásokat hozott létre, amelyek alapján megérdemlik, hogy a kialakult kánon kiszélesítésével helyet foglaljanak a nemzetközi porondon a francia fauve-ok, a német die Brücke, és a der Blaue Reiter, vagy akár az osztrák expresszionisták mellett.
A Barki Gergely, Rockenbauer Zoltán, valamint Evelyn Benesch kurátorok által létrehozott, több mint 100 művet bemutató bécsi kiállítás több szempontból is különbözik a Pécsett és a Szépművészeti Múzeumban bemutatott Nyolcak tárlattól. Egyrészt ezúttal a Nyolcak tárlatain szereplő vendégművészek alkotásai nem lesznek kiállítva, ugyanis a nyolc művészt mint egységes művészcsoportot kívánja a tárlat beemelni a nemzetközi köztudatba. Másrészt olyan műveket is láthat majd az osztrák közönség, amelyek az elmúlt hónapok kutatásainak eredményeként kerültek elő. Látható lesz Márffy Ödön korai – minden bizonnyal Nyergesújfalun festett – tájképe, mely feltehetően már a csoport első kiállításán bemutatásra került, de eddig csak az Aurora c. folyóirat fekete-fehér reprodukciójáról ismertek a kutatók. A bécsi kiállításon ott lesz Czóbel Béla Németországban felbukkant, az Oktogont 1906. március 15-én mutató tájképe is, amely az egyetlen ismert budapesti témájú műve a mesternek. Látható lesz a kalandos úton nemrég hazakerült, Berény Róbert által festett Golgotha (Jelenet V.) című kép is. A festmény a csoport utolsó kiállításának katalógusában is látható volt, aztán 1914-ben Bécsben, 1915-ben pedig San Franciscóban is bemutatták. Innen azonban nem tért vissza a festmény, ugyanis a San Franciscó-i világkiállítás szervezője magánál tartotta a művet, nem küldte vissza a festőnek. Néhány évvel ezelőtt azonban Berény szintén Amerikában élő unokája rábukkant a képre az és hosszú, az FBI-t is bevonó jogi huzavona után ismét az unokáké lett a kép. Pór Bertalan nagyméretű Hegyibeszéd című képe szintén a látogatók elé kerül, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött képet nemrég restaurálták, így eredeti fényében állítják ki.
A kiállítás mellé az eddigiektől teljesen eltérő szerkezetű és anyagú katalógus született. A Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán által írt katalógus bevezető nagy tanulmányát Peter Vergo, University of Essex művészettörténész professzora jegyzi, aki a századforduló közép-európai művészetének egyik legismertebb kutatója.
A Kunstforumban látható nagyszabású kiállítás mellett a Nyolcak akt témájú grafikáiból válogatott tárlat nyílik a Collegium Hungaricumban szeptember 26-án. A szintén a magyar kurátorpáros által rendezett DIE ACHT - DER AKT című kiállításon csaknem 80 grafikával találkozhat a közönség. A művek közel harmada eddig még Magyarországon sem volt látható, ugyanis csak az utóbbi hónapok kutatásai során kerültek elő. A különleges tárlatot egy reprezentatív 120 oldalas, a magyar kurátorok által írt német nyelvű katalógus kíséri.
A bécsi kiállítás a magyar modern festészet széleskörű nemzetközi meg- és elismertetésére irányuló új stratégiának csupán első állomása, ugyanis a Kunstforum-beli kiállítás után egy évvel, 2013 őszén a párizsi Musée d’Orsay-ben Allegro Barbaro címmel nyílik modern magyar festészeti kiállítás. Ez a tárlat lesz az első alkalom, hogy a magyar művészet önálló tárlattal jelenik meg a nyugati világ legfontosabb múzeumainak egyikében.
