Benkő Imre 1963-ban, húsz éves korában ismerkedett meg a fényképezéssel, és a hetvenes években már részt vett a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának munkájában. A nyolcvanas évek derekától fotóriporterként tevékenykedett a Képes 7-nél, majd az Európa magazinnál. Az elmúlt majd’ 3 évtizedben szabadúszóként dolgozott, számos magyar és külföldi magazinban jelentek és jelennek meg képei. Benkő Imrét a körülöttünk lévő világ vizuális megjelenítése, és legfőképp értelmezése érdekli, az ember és környezetének sajátos ábrázolása foglalkoztatja. Eddigi pályafutása során több tucat saját fotókiállítása volt már, s hasonló mennyiségű csoportos tárlattal is büszkélkedhet. New Yorktól Párizsig, Berlintől Moszkváig. Az egész világot bejárták a Benkő-kópiák.
fotó: Herbst Rudolf, herbstrudolf.hu
Az aktuális Artphoto Galéria-beli kiállítása a Panoptikum, 1980-2016 címet viseli. A képek magukért beszélnek: a látogató megismerheti a fotós személyiségét minden mű által. Minden fotón ott rejtőzik egy kis eldugott huncutság, erős érzelmek és a tökéletesség. A fényképek szimbolikája, átütő, megragadó mivolta a legszembetűnőbb. Mindegy, hogy fotós kollégát, egyszerű utcai jelenetet vagy gyárimunkás leányt fényképez, Benkő képes megragadni a művészet szagú valóságot. Azt az elegyet, ami a mindennapi életünk berögzött szokásiból vizuális művészetet csinál. Olyan embereknek állít emléket ez a kiállítás, akik ritkán kerülnek a fényképész objektívja elé, mégis egyszerű valójukban különlegesek.
Megbújik a fotók között egy igazi kuriózum is. A Zalka Imre fotográfust ábrázoló képen feltűnik Benkő Imre művész úr is. Zalka egy ambrotípiát tart a kezében, amelyen Benkő látható. Az átlátszó üveglapon szinte csak felsejlik a fényképész portréja. Az a portré, amely a kiállítás kezdetén, az életrajzi leírásában is látható. Hát mi ez, ha nem tökéletes művészet?
Kislányok párban, férfiak egymagukban, gyári munkások karácsonyfával, pózoló házasulandók. Távolba révedések, érintések, szürke mindennapok, ünnepi pillanatok. Ellentétek és párhuzamok, ismerősök és ismeretlenek. A Bartók Béla úti Benkő-panoptikum mindenkinek ad valami elraktározandót, szívmelengetőt.
fotó: Herbst Rudolf, herbstphoto.hu
A kiállító művész Balázs Béla-díjas (1981), Pulitzer Emlékdíjas (1991), Érdemes művész (2004), a
Magyar Fotográfiai Nagydíj (2004) és a Magyar Művészetért Díj (2009) tulajdonosa, pár nappal ezelőtt pedig Prima Primissima-díjat kapott munkásságáért. Életműve irigylésre méltó és tagadhatatlanul különleges. A legcsodálatosabb dolog azonban az, hogy Benkő Imre, a dokumentarista fotográfia kiemelkedő művésze, minden elismerés, díj és méltatás ellenére is, megmaradt egy közvetlen, szerény és barátságos embernek, akit nagy öröm ismerni.
A kiállítás megtekinthető január 4-éig az Artphoto Galériában (Bartók Béla út 30.). Nyitva tartás: hétfőn, szerdán és pénteken 15.00-19.00 óra között, illetve előzetes egyeztetés alapján.
