Hétvégén útnak indultunk, hogy megnézzük a Jávor – Asszonyi kiállítást a Skanzenben. Bár a megnyitóra sajnos nem volt alkalmunk elmenni májusban, de a kiállítás csábító volt. Asszonyi Tamás szobrai és Jávor Piroska festményei mind nagyon hatásosak. Hátmég együtt!
Az üvegbe zárt idő
Autóval indultunk Szentendre felé és életemben először külön örültem annak, hogy a párom vezetett és még inkább, hogy a GPS rászólt „túl gyorsan mész”... így Budapestről kiérve volt időm gyönyörködni: az aranyló szántókat néhol műút de inkább buja, zöld fa- és bokor sor választja el egymástól és hátul a horizontnál a felhőtlenül kéklő égtől. Igen, az ilyesmit szokták „Festői táj” cimkével ellátni.
Nahát pont amikor ez megfordult a fejemben elértük a város közigazgatási határát, ahol információs tábla üdvözölt bennünket:
Szentendre – A festők városa... Érthető.
Kattints és olvasd el a teljes cikket!
Autóval könnyen megközelíthető a Skanzen, de a városközpontból buszjáratok is indulnak oda, legalábbis a buszmegállót Skanzen felirattal láttunk. A Skanzen Galériát nem lehet eltéveszteni – kapujában óriásplakát hirdeti az aktuális időszaki kiállítást. Fék, kanyar – sorompó... A biztonsági őr készséges, beengedte az autót, leparkoltunk majd elnavigált a Galéria bejáratához. Na ez nem volt egyszerű menet – bizonyára a mi gyöngeségünk - de végülis meglett :)
A Galéria emberektől mentes, de műalkotásokban annál gazdagabb. Nem csalódtam a látványban!
Jávor Piroska egy kisebb halomnyi apró kacatot rendezett művészi zabolátlansággal üvegdézsákba és így tárta a szemlélők elé „Az üvegbe zárt idő” című sorozatával. Érdekes – ha azok a kacatkák mesélni tudnának... inkább nem engedem most szabadjára a fantáziámat mert akkor végtelen sokat mesélhetnék valószínűleg valótlan dolgokról. Inkább mondom mi volt még: Láthatjuk a művésznő „Ahány ház” sorozatát, amelyek közül van amit a Skanzen házai ihlettek; és az „Etűd” sorozatból is néhányat. A képekben a piros és a kék dominál, gyakori a kontrasztos éles, négyzetes formák – nagyon dinamikus, lelkesítő az összes kép.
Asszonyi Tamástól plasztikákat, szobrokat láthatunk. Vannak vagy méteres magasságú fa-szobrok! Érdemes a kiállítás előtt/után körülnézni a Skanzenben, vajon mi ihlette. De számomra mégis mindközül a Művészkonyha sorozata volt a legnagyobb élmény - nézd meg a képek között például: Szárnyasragu olasz vadász módra :)
Viszont amikor befut a Skanzen-vonat, jobb helyet adni a tömegével érkező látogatóknak – mi is távoztunk.
