A Fordulópontok a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetekkel együtt létrehozott jelenkori képzőművészeti projekt, amelyben tizenhat ország huszonhat alkotója vesz részt.
A Fordulópontok kiállítás sokban illeszkedik a 2014-es év jubileumokban bővelkedő rendezvényeinek sorába. Ebben az évben emlékeztünk meg az első és a második világháború kitörésének, a kelet-közép európai demokratikus átalakulásnak, a vasfüggöny és a berlini fal leomlásának és az az Európai Unió keleti bővülésének évfordulóiról. Ez a kiállítás azonban nem egy emlékkiállítás az elmúlt száz év fordulópontjairól. A rendezőket sokkal inkább az foglalkoztatja, hogy mai művész kortársaink hogyan is látják, hogyan érzékelik a 20. századnak a mindezen történelmi és politikai események mögött kirajzolódó karakterét.
Alain Badiou francia filozófus – más gondolkodókkal együtt – a 20. századot a legrövidebb századnak tartja abban az értelemben, hogy a fontos eseményei 1914-ben kezdődtek és 1989-ben értek véget. Európa konfliktusai, nemzeti kérdései, a nagyhatalmak versengése és gyarmatosítási igényeik vezettek az első világháborúhoz, a „nagy háborúhoz”. A második világháború az elemzők szerint az első háború kiterjesztett folytatásaként értelmezhető, amelyben a vitás kérdések töretlenül jelen voltak és elmélyültek. A konfliktusok század elején meginduló folyamát a hidegháború évei után végül a szocialista rendszerek felbomlása és az Európai Unió erősödő integrációs folyamatai zárják le.
A történelmi eseményekre reflektáló művészet minden esetben tágabban, nagyobb általánosságban fogalmaz, mint amit az adott jubileum jelent. Az alkotók az évfordulót inspirációnak tekintik, olyan gondolatébresztő eseménynek, amely során újabb összefüggéseket, gondolatokat érthetünk meg. A Fordulópontok kérdéseket fűz a jubileumok köré: ilyen a háború meghatározó volta, az aktuális politikai fenyegetettség veszélye napjainkban, a totalitárius rendszerek retorikája és szimbólumrendszere, emberképe, a két nagy gazdasági-politikai világrend, a kapitalizmus és a szocializmus szembenállása és szerepe a történelem alakulásában, valamint az új gazdasági rend sokkja a felbomló Szovjetunió utódállamaiban, illetve Közép-Kelet-Európa azon államaiban, melyek 1989-ben nyerték vissza függetlenségüket. Az egyes művek érintik az emlékezet kérdését is: mindezeket az eseményeket hogyan dolgozza fel az utókor, hogyan viszonyulnak saját személyes és történelmi múltunkhoz egy olyan időszakban, amikor lassan nyilvánvalóvá válik, hogy az új évezred nem teljesen tudta/tudja az emberiséget átléptetni az előző század örökségén.
