Markó Károly és köre – Mítosztól a képig

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011.05.06. - 2011.10.02.

Id. Markó Károly (1791–1860) a XIX. századi magyar festészet egyik legismertebb, iskolateremtő alakja, aki élete nagy részében Bécsben és Itáliában alkotott.

Id. Markó Károly (1791-1860) nemcsak a 19. századi, hanem az egész magyar művészettörténetnek is a legismertebb alakja. Pontosabban nem is ő, hanem azok a varázslatos tájképei, melyek közül a Visegrád talán a legtöbbet reprodukált magyar festmény. Markó festészete, eszményi mediterrán tájaival, Hadrianus császár villájával, Róma és Firenze kupoláival, az aranyló alkonyatban fürdő aratási és szüretelési jeleneteivel, népviseletbe öltözött figuráival, vagy éppen Ovidius hőseivel a 19. századi magyar művészet egyik legnagyszerűbb fejezete.

Markó neve már az 1830-as években is a biztos művészi minőség, a kifinomult ízlés és a nemzetközi mércével mérve is magas színvonal megfelelője volt. A Magyar Nemzeti Múzeum már az 1850-es években is számos Markó-művet mutatott be a közönségnek; Markó műveit másolták az első pesti művészakadémia növendékei, s Markó volt az első művészünk, akiről emléktermet neveztek el a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kora 19. század nagy magyar gyűjtői mind igyekeztek Markó Károly alkotásaival is emelni gyűjteményük fényét, s a művésznek ez a rangja mind a mai napig él.

Markó Károly életművének igazán nagyszabású bemutatására még soha nem került sor. Először 1899-ben a Nemzeti Szalon falai között találkozhatott a közönség Markó és fiainak 52 festményével s mintegy száz kisebb rajzával. 1951-ben a Fővárosi Képtár mutatott be egy kisebb emlékkiállítást Markó és követőinek a munkáiból, majd 1991-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett átfogó kiállítást Markó Károly grafikáiból.

A Magyar Nemzeti Galéria mostani vállalkozása az első igazán komoly, a művész életművét sokoldalúan megvilágító kiállítás. A május 6-tól látható kiállításra a Markó-életmű 26 kiemelkedő darabja érkezik külföldi múzeumokból. A Barcelonából, Bécsből, Mexikóból, Koppenhágából, Prágából és Pozsonyból kölcsönzött Markó-művek nemcsak most először lesznek láthatóak Magyarországon, hanem nagy részük még az őrzési helyükön kívül sem volt soha kiállítva. Így például most először kerül bemutatásra Magyarországon Markó barátjának, a nagy dán szobrásznak, Bertel Thorvaldsennek a Markó-kollekciója, vagy a Markó által Mexikóba küldött nagy kompozíciók. Emellett a kiállítás rendezői külön egységet szentelnek a művész követőinek, és művész-gyermekeinek, azoknak a 19. század második felében élt magyar (és részben külföldi) művészeknek, akik a mester személyes tanítványai voltak, vagy pedig képeinek varázsa által váltak követőivé.

A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya, Bellák Gábor (MNG), Dragon Zoltán (Ludwig Múzeum)

CÍMKÉK: képzőművészeti kiállítás |

Kommentáld az eseményt!

Helyszín

Magyar Nemzeti Galéria
Budapest, Szentgyörgy tér 2. - Budavári Palota B, C, D épület

Tudj meg többet
Hirdetések (?)

Megtaláltad, amit kerestél?

Akkor nyomj egy lájkot!



Ez az ablak csak 10 másodpercig látható.
Minden jog fenntartva © Kiállítás Járók Társasága
Az oldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. További információ