Balatoni fények - a badacsonyi Egry József Emlékmúzeumból

Badacsonytomaj, Egry József Emlékmúzeum, 2016.11.22. - 2017.03.26.

Egry József a modern magyar festészet egyik legkiválóbb mestere, huszadik századi művészetünk egyik legeredetibb hangú, drámai erejű képviselője, egyetlen irányzathoz sem tartozó alkotó.
 
Szegény napszámos szülők gyermekeként született 1883. március 15-én Zalaújlakon. Rajzkészsége és a festészet iránti vonzódása már gyerekkorában megmutatkozott. Az 1897-98-as tanévben kimaradt a polgári iskola negyedik osztályából. Miközben mindenféle alkalmi munkával hozzájárult a család megélhetéséhez, előbb Fellegi Emil, majd Korcsek János arcképfestő műhelyében tanulta a festészeti alapismereteket. Első ízben 1901-ben, a Nemzeti Szalon tárlatán szerepelt két festményével. 1903 decemberében Lyka Károly felfigyelt rá, és támogatásával elutazott tanulni Münchenbe, majd 1905-ben Párizsba, ahol a Julian Akadémia esti tanfolyamát, de méginkább a múzeumokat látogatta
 
Párizsból 1906 decemberében Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly hívására hazatért, s ösztöndíjjal a Mintarajziskolán Ferenczy növendéke lett. Menhely előtt című képével a Műcsarnok 1907-es tárlatán ezerkoronás ösztöndíjat nyert. A Könyves Kálmán Szalon 1907-es kiállítására a főiskola engedélye nélkül küldte be képét, aminek következményeképpen megvonták tőle az ösztöndíjat. Így másfél év után, 1908-ban kimaradt a főiskoláról, amelynek amúgy is nehezen viselte kötöttségeit. Budapest új, modern szellemű kiállítótermében, a Művészházban 1909-ben rendezte meg első önálló kiállítását. Az Izé című élclap és a Fidibusz közölte rajzait. 1900-ben egy műpártoló támogatásával Belgiumba utazott, ahol főleg kikötőkben rajzolt, festett. Járt Gödöllőn, Erdélyben és hosszabb időt töltött Ungváron, ahol egyéni kiállítást is rendezett.
 
1915-ben segédszolgálatosként behívták katonának Nagykanizsára. A súlyosan megbetegedett festő hónapokra a badacsonyi hadikórházba került, lábadozóként. A Balaton-élmény mellett magánéletében is sorsdöntő találkozást hozott a badacsonyi tartózkodás: megismerkedett Vízkeletyné Pauler Juliskával, aki elvált férjétől, és 1918-ban Egry Józseffel kötött házasságot. Egry betegszabadsága alatt, 1916-ban Pesten a Képzőművészeti Szabadiskolában tanított, Kernstokkal, Rippl-Rónaival, Vedres Márkkal együtt. Derkovitscsal való ismeretsége is erre az időre tehető. 1918-tól feleségével, majd hozzájuk költöző édesanyjával Keszthelyen éltek, a nyarakat a badacsonytomaji présházban töltötték. Egész életére a Balaton lett az állandó lakhelye.
 
Egry új stílusú balatoni képeit először a Nemzeti Szalon 1922-es kiállításán, majd a Belvederében, 1923-ban mutatta be. Néhány jelentős műkritikus (Kállai Ernő, Fülep Lajos, Elek Artúr) figyelt csak fel új hangvételű műveire. 1926-ban Berlinben és Drezdában rendezett kiállításainak (Gurlitt Galerie és Richter Salon) elismerő visszhangja után a Tamás Galériában rendezett tárlatai (1928-ban ? Medgyessyvel, 1930-ban és 1933-ban) is felkeltették iránta az érdeklődést.
Az 1924-ben alakult Képzőművészek Új Társasága kiállításain is rendszeresen szerepelt, 1927-ben az elnökség tagjává is választották.

CÍMKÉK: művészeti kiállítás | képzőművészeti kiállítás |

Kommentáld az eseményt!

Helyszín

Egry József Emlékmúzeum
8261 Badacsonytomaj (Badacsony), Egry sétány 12.

Hirdetések (?)

Megtaláltad, amit kerestél?

Akkor nyomj egy lájkot!



Ez az ablak csak 10 másodpercig látható.
Minden jog fenntartva © Kiállítás Járók Társasága
Az oldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. További információ