Repülés és űrhajózás még utoljára...

Beszámoló: | 2015-04-01 00:00:00

A Petőfi Csarnokban utoljára látható az utolsó magyar király repülője és I. világháborús, világrekorder gép. A kiállítás már csak május 31-ig látható.

Utolsó alkalommal nyitja meg kapuit a látogatók előtt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása, amely 1985 októbere óta látható a Petőfi Csarnokban. A tárlaton jelenleg több mint 50 repülőgép, űrhajózási műszerek, repülőgép hajtóművek láthatók, de be lehet ülni egy Szojuz űrhajó másolatba és egy vitorlázógép pilótafülkéjébe is.

A három évtized alatt megduplázódott a bemutatott eredeti légijárművek száma. Mindösszesen 650 db repüléssel-űrhajózással kapcsolatos tárggyal mutatják be a „legfiatalabb” közlekedési ágazatokat az érdeklődőknek. A földszinti részen az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény csaknem teljes állománya is a látogatók elé került.

A több mint félszáz eredeti légijármű között látható az első ipari körülmények között előállított, magyar gyártású repülőgép. Az Aszódon gyártott Magyar Lloydhoz fűződő magassági világrekordok az 1914-ben épített biplánt nemzetközi szinten is nyilvántartott és elismert ritkasággá teszik.

A gyűjtemény világhírű példánya a világ első tiszta fémépítésű közforgalmi repülőgéptípusa, a IV. Károlyt második „királypuccsa” alkalmával Magyarországra szállító „óriási fémrepülőgép” Junkers F-13-as.

Megtekinthető a Kossuth-díjas repülőgép-tervező, néhai id. Rubik Ernő sok évtizedes munkásságának több ismert repülőgép-típusa, a könnyű, karcsú vitorlázógépek, a Vöcsök, Lepke, Pilis és társaik. Mellettük a cseh-, lengyel, szovjet repülőgépgyártást képviselő sport-, kiképző- és munkarepülőgépek várják látogatóinkat.

A magyar repüléstörténet kiemelkedő típusai nagyszerű modelljeik segítségével jelennek meg. A rákosmezei úttörők (Kvasz, Svachulay, Horváth stb.) nagy lelkesedéssel épített kísérleti gépei mellett láthatjuk az 1931-es sikeres magyar óceánrepülés „Justice for Hungary” gépét, vagy a méltatlanul mellőzött FEIRO repülőgépeket is.

A „hőskor” manufakturális körülményei között készített kéthengeres motorjától az 1931-es magyar óceánrepülés Lockheed Sirius gépének csillagmotorján át a Tupoljev Tu-154-es gépek gázturbinás hajtóművéig több mint két tucat különféle felépítésű, kivitelezésű és gyártmányú repülőgép-erőforrást tanulmányozhatnak a látogatók. Megismerhetik a repülőgépek míves kidolgozású légcsavarjait, műszereit, érdekesebb segédberendezéseit (például a „fekete dobozt”) és a légiforgalmi irányítás eszközeit, történetét is.

Az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya az űrruha („szkafander”). Két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő „csempe”. A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései – például a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer.

A vitorlázó repülőgép „csörlés-szimulátorába” bárki beülhet és egy szoktató iskolakör videó- és hanganyagával részese lehet a pipishegyi repülőtéren végrehajtott öt perces repülésnek a Rubik-féle Góbé ülésében. Hasonlóképpen „kipróbálható” a Farkas Bertalant a világűrbe juttató és épségben visszahozó Szojuz űrhajók parancsnoki egységének másolata is. Ide tartozik a „kézzel működtethető”, kipróbálható ezer lóerős csillagmotor, amely – többek között - a mai napig üzemeltetett An-2-es repülőgépeket emeli a levegőbe.

Nyitva tartás: keddtől-péntekig 10-17-ig, szombat-vasárnap 10-18-ig

Mi a véleményed a beszámolóról?

Helyszín

Petőfi Rendezvényközpont
Budapest XIV. ker., Zichy Mihály út 14.

Kapcsolódó cikkek

Tudj meg többet:

Hirdetések (?)
Minden jog fenntartva © Kiállítás Járók Társasága
Az oldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. További információ