Pünkösdölés szokása a szentendrei Skanzenben

Beszámoló: | 2016-05-09 22:57:47

Pünkösdvasárnap és -hétfőn kislányok hada vonul a Skanzenben portáról portára egész nap: a királynéjáráson a nagyobbacska lánykák fátyollal letakarva, énekelve vezetik a legapróbbat, jókívánságokkal és termékenységvarázsló mondókákkal halmozva el a házak lakóit.
A másik legismertebb ünnepi szokás, a királyválasztás is megelevenedik, sőt bárki beállhat a vetélkedésbe, ahol eldől, hogy ki lesz az idei pünkösdi király. A győztes pedig eljátszhat azzal a gondolattal, hogy ha száz évvel korábban született volna, akkor most a hagyományok szerint egy évig minden lakodalomba, mulatságra meghívást kapna, minden kocsmában ingyen ihatna, sőt a lovára, marhájára is a többi legény viselne gondot.
A Skanzen Szent Anna kápolnájába betérők a mendei pünkösdi templomdíszítés mai napig élő hagyományának részesei lesznek, segíthetnek nyárfákat állítani a két padsor közé, amelyekre szalagokat, kézzel hímzett és horgolt kendőkből pillangókat helyeznek.
 
Örökséget őrző közösségekkel lehet együtt ünnepelni
Ha valaki kíváncsi a matyókra, a busókra vagy a kalocsai pingáló asszonyokra, most nem kell több száz kilométert utaznia az országban, hogy találkozhasson velük, mert a Skanzen pünkösdi fesztiválján évről évre összegyűlnek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felkerült magyar közösségek, és a látogatók elé tárják sokszínű hagyományaikat; táncolnak, zenélnek, énekelnek, főznek, kézműveskednek a múzeum portáin.
Itt lesznek az idén is a busók félelmetes famaszkjaikkal, a mohai tikverőzők színes rongykosztümben. A solymászok madaraik tudományával büszkélkednek, a halasiak bepillantást engednek a csipkevarrás titkába. A kalocsai asszonyok hímzésmintákat terveznek és pingálnak, a mezőkövesdi közösségnél pedig bárki matyóvá válhat a díszes viseletet magára öltve. Tápé közösségénél kicsik és nagyok beleleshetnek a gyékényszövés titkaiba, a mezőtúriaknál és a magyarszombatfai fazekasoknál kipróbálható a korongozás. A kőszegieknél kiderül, mit jelent a „Szőlő-Jövés” ünnepe, de bemutatkozik Sárköz is gyönyörű szőtteseivel, hímzéseivel, gyöngykalárisaival. A két nap során a vendégek megtekinthetik a bukovinai székelyek betlehemes játékát, a hegyi pásztorokról elnevezett csobánolást, de a bólyi, húsvéti Emmausz-járást is.
Nem lesz hiány finomságokban: a borsodnádasdiak molnárkalácsot sütnek, a szatmári nénik szilvalekváros falatokkal kényeztetik a hozzájuk betérőket, a karcagiaknál bográcsokban rotyog a híres birkapörkölt, az Al-Dunai halászoknál az ízes halászlé.
Új örökségek is bemutatkoznak az idei esztendőben, hiszen a rendezvény vendégei lesznek az örökségjegyzékre tavaly felkerült kékfestő hagyomány mesterei és a rábavidéki szlovének vidám rönkhúzó szertartásának szereplői is.
A látogatók különleges városi szokásokkal, így az egri fertálymesterek titkos tevékenységével és a selmeci diákok víg nótáival, avatási szokásaival is megismerkedhetnek, de azt is megtudhatják, hogy Cegléd polgárai miért indultak gyalogszerrel Torinóba Kossuth Lajos meglátogatására.
Akik más nemzetek hagyományaira is kíváncsiak, azok felkereshetik a Lettországból érkező díszvendégek portáját is, ahol megismerkedhetnek a távoli Suiti régió különleges kultúrájával, amely az UNESCO veszélyeztetett örökségeket nyilvántartó listáján szerepel. Részesei lehetnek a közösség különleges énekhagyományának, tanulhatják táncukat és zenéjüket, megkóstolhatják finomságaikat, gyönyörködhetnek kézműves termékeikben és a gyönyörű lett viseletben is.
A látnivalók kavalkádjában többféle túraútvonal-javaslattal segítik az eligazodást a szervezők.

Mi a véleményed a beszámolóról?

Helyszín

Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen)
2000 Szentendre, Sztaravodai út 1.

Hirdetések (?)
Minden jog fenntartva © Kiállítás Járók Társasága
Az oldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. További információ