Ismerkedés Más(világ)okkal - II.

Beszámoló: | 2016-04-15 21:58:40

a B55-ben két távoli világ találkozott össze, és ez a ritka együttállás tíz napig csodálható. Népük sokszínű, tapasztalt kapitányaik nyitottak és barátságosak. Feledhetetlen élmény volt felfedezni őket!

Az idegenvezető Kalocsai Zoltán festőművész volt a MÁS(világ)OK kiállításmegnyitóján, aki a tőle megszokott elánnal mutatta be nekünk a két világ vezetőjét: P. Oláh Tibort és Lóránt Zsoltot, buzdítva a közvetlen ismerkedésre.

Korábban már volt alkalmam látogatást tenni P. Oláh festőművészetének néhány területén. Talán ezért volt rám nagyobb hatással a másik univerzum, még akkor is, ha elsőre ijesztően ridegnek találtam. Amíg Tibor evilági tájain teljes biztonságérzettel vetettem bele magam az utazásba, addig Zsolt digitális világában félszeg idegenként külső szemlélőnek éreztem magam.

Szerencsére az idegenvezetőnknek köszönhetően végülis megtaláltam a közös hangot Lóránt Zsolttal, aki észrevétlenül asszimilált fantasztikus világába. Gyermeki kíváncsiságomból fakadó kérdéseim tömkelegét hivatásához hűen, egy pedagódus szelídségével fogadta, és kedves mosoly kíséretében alázatosan válaszolt mindenre. Sőt, azon hirtelenjében „megtanította nézni a képeket”, és miután kiismertem magam benne, kifejezett lelkesedéssel merültem el a rejtelmeiben. De ne szaladjunk ennyire előre :)

Arról kérdeztem a művészt, hogy hogyan születnek ezek a digitális képek, amik a hétköznapi ember fantáziájával elképzelhetetlennek tűnő high-tech világot varázsolnak elém. A legtöbb jó sztorihoz hasonlóan az övé is több szálon indult, és évek alatt összefonódva váltotta valóra a mostani kiállításon is látható fraktál-művészetét. Mert ezek a digitális képek tulajdonképpen művészien kidolgozott fraktálok.

Zsolt matek tanárként találkozott először a fraktálokkal, ami akkortájt még csak a számtantudomány egyik vadhajtása volt. Érdeklődéssel fordult a téma felé, amit a laikusok számára (számomra) is érhetően ***valahogy így*** fogalmazott meg: a fraktálok egymásban többszörösen ismétlődő geometrikus alakzatok, amik matematikai függvényekkel hozhatók létre. Manapság több számítógépes szoftver teszi lehetővé ezek leképezését, amelyeket a művész önmagukban, de gyakran egymással és más képszerkesztő programokkal kombinálva használ.

A másik szál a science fiction iránti rajongása, és ebben egy pillanatig sem lehet kételkedni a képei láttán. Zsolt olyan szintre emelte a szakértelmét, hogy már nem a függvényből jön a kép. Hanem előbb elképzeli, majd az elméjében élő sci-fi képet valósítja meg a fraktálokkal.

Mert ilyen a képzőművész: alkotásán keresztül láttatja a gondolatait.        
Aztán hogy ehhez milyen médiumot választ, festéket és ecsetet, vagy biteket és egeret, az már csak a beállítottságától függ.

Érdekes közelebb lépni a képekhez, és számba venni a folyton ismétlődő alakzatokat, hogy lássuk, hogy is van ez a fraktál-művészet a gyakorlatban. Nálam ez tette fel az i-re a pontot. Számoljátok meg Ti is, és meg fogtok lepődni, hogy hányadán állnak azok az űrhajók!

Kellemes űrutazást kívánok :)

A következő megálló a fraktáluniverzumban Lóránt Zsolt Facebook oldalán:      
https://www.facebook.com/fractaluniversum/

Mi a véleményed a beszámolóról?

Helyszín

B55 Kortársművészeti Galéria
Budapest V. ker.; Balaton u. 4.

Kapcsolódó cikkek

Tudj meg többet:

Hirdetések (?)
Minden jog fenntartva © Kiállítás Járók Társasága
Az oldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. További információ