Busójárás, tikverőzés, rönkhúzás. Itt a farsang!

Beszámoló: | 2016-02-01 21:37:31

Élőben láthatják az érdeklődők az elkövetkező napokban a három legérdekesebb magyarországi farsangi népszokást.

A mohácsi busójárásra  február 4. és 9. között kerül sor. a mohai tikverőzést február 9-én tartják, a rábavidéki szlovének rönkhúzását február 6-án tekintheti meg a közönség.
 
A mohácsi busójárás maszkos télűző szokása farsang csütörtöktől húshagyó keddig tart, főszereplői a rémisztő külsejű, faálarcos, bundába öltözött alakok, a busók. A tánccal, zenével kísért, immár nemzetközi hírű népünnepéllyé alakult eseménysorozatban részt vesz a város lakossága, számos busócsoport, a maszkokat és eszközöket készítő kézművesek, valamint zenészek, táncosok és a látogató közönség is.
 
A busójárásnak része a busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, busók átkelése a Dunán, zajkeltés, néptáncbemutató, kézműves vásár, kiállítás; nem hiányoznak a spontán akciók és megnyilvánulások sem, mint például a nemek közti játékok és az ijesztgetés.
A busójárás az eredeti hagyomány szerint házról házra járó télűző, és termékenységvarázsló szokás volt, de egyben a fiatal legények férfiavató rítusait is hordozta. A városka sokác negyedében a farsang és a tél végét a tűz körüli tánccal, a kolóval ünnepelték. Ma már az egész városra kiterjed a busók változatos programja.
 
A mohai tikverőzés a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó szokás. A falu fiatal legényei jellegzetes maskaráikban házról házra járva adományt gyűjtenek és bekormozzák az emberek arcát.
A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről” kapta, amely egyébként a jószág termékenységét igyekszik szimbolikus cselekedettel segíteni: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megérintik.
Eredetileg az ország más vidékein is sokféle változatban ismert volt a szokás, amely mára a Fejér megyei Mohán maradt fenn. 
 
A rábavidéki szlovének rönkhúzását akkor tartják meg, ha a senki sem házasodik a faluban farsang idején.
A lakodalmi paródia során hajadon lányok és nőtlen fiúk koszorúslánynak és vőfélynek öltözve egy kb. 25 méteres, feldíszített fenyőrönköt húznak végig a falun. A rönkön menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett fiatal pár ül. A „vőlegényt” és a „menyasszonyt” a násznép kíséretében kikérik, majd egy kisebb fenyőfát jelképesen kivágnak. Ezután beállnak a már előző nap feldíszített hatalmas rönkhöz. A menetet hintón kíséri a bíró, a kisbíró, a jegyző és a pap.
A faluba érve esketéssel és lakodalommal ér véget az esemény. Az elhangzó beszédek két nyelven, szlovénul és magyarul zajlanak. A vőfély a 200 éves vőfélykönyv szövegével, régies helyi szlovén nyelvjárásban hívja a résztvevőket a lakodalomba..
A rönkhúzást február 6-án, szombaton tekinthetik meg az érdeklődők a Vas megyei Kétvölgyön.
 
forrás :Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Mi a véleményed a beszámolóról?

Hirdetések (?)
Minden jog fenntartva © Kiállítás Járók Társasága
Az oldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. További információ